szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Megtörik az évek óta befagyott jég: újra lehetőség nyílik nagy ipari erőművi kapacitások kiépítésének igénylésére.

Ma, vagyis november 30-án csütörtökön indul az erőművi és villamosenergia-tárolói csatlakozási igényekre vonatkozó második közzétételi és együttes igényvizsgálati eljárás – közölte csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium.

Az ilyen eljárásokon jelezhetik a villamosenergia-termelő – és ezek szerint immár tároló – létesítményeket telepíteni kívánók ebbéli szándékaikat, és a bejelentett igények alapján adják majd ki kapacitás-közzétételi eljárás keretében a szabad kapacitásokat, vagyis, ekkor derül ki, hogy az országon belül hol, milyen típusú, és milyen beépített teljesítményű erőmű kapcsolódhat a hálózathoz.

Az EM bejelentésének az ad jelentőséget, hogy ilyen szabad kapacitást immár két éve nem hirdettek meg, a hálózathoz csak azok az erőművek csatlakozhatnak, amelyek telepítői még egy korábbi eljárásban adtak be csatlakozási igényt, vagy egyedi eljárásban vállaltak további feltételeket. Ez az EM szerint jelenleg 2065 megawattnyi termelési kapacitást jelent, ami 2028-ig csatlakozhat a hálózathoz.

Amikor tavaly nulla (0) megavoltamper szabad kapacitás hirdettek meg, a napelemes szakág a megújuló forrásokból energiát termelő iparág fennmaradásáért aggódva emelte fel a szavát:

Idén sem lehet új erőműveket rendszerbe kötni, az egész iparágat féltik a napelemesek

Május elején 0 (nulla) szabad kapacitást hirdetett meg a Mavir új erőművek rendszerbe állítására, vagyis nem lehet semmiféle új energiatermelő erőművet a hálózatra kapcsolni. Az iparági egyesületek nyílt levélben figyelmeztettek, hogy ezzel veszélybe kerülnek nemcsak a szektor szereplői, de szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célok teljesítése is.

A minisztérium most azt írja, hogy “az új kapacitások tervezhető ütemű befogadására bevezetett eljárásrend hozzájárul a zöldenergia termelés és tárolás kiegyensúlyozott elterjedéséhez.” Emlékeztetnek arra is, hogy az első közzétételi eljárás eredményei alapján újabb 127 naperőmű épülhet meg összesen 1588 megawatt kapacitással, és a jelenlegi tárolói kapacitás több mint tízszerese jöhet létre 63 projektben, összesen 287 megawattal. Ezek számára 2028 végétől garantálják a hálózati csatlakozást, ugyanakkor a “nem időjárásfüggő termelőknek és az energiatárolóknak emellett korlátozott csatlakozási lehetőségük is van, ami a konkrét igény függvényében már 2024 és 2027 közötti időponttól elérhető”.

A “nem időjárásfüggő termelők” kifejezés kevés kivétellel egyúttal nem megújuló energiaforrást – többnyire földgázt – hasznosító erőműveket is jelent, vagyis szigorúan nézve a kormány előnyben részesíti a fosszilis energiatermelést (hiszen maga is két új nagy gázerőművet szeretne építtetni). Erre persze meg is van az okuk: az akkumulátor-nagyhatalmi álmok nagyon sok energiát igényelnek, és az elektromos hálózat egyensúlyát is fenn kell tartani, hogy amikor nem süt a nap, akkor is legyen mivel megtermelni az áramot. Bár utóbbi kérdésre részben megoldást nyújthatna a szélenergia megfelelő hasznosítása – hiszen a szél akkor is fúj, amikor a nap nem vagy kevésbé süt, és mint szakértők számtalanszor rámutattak megfelelő kiegyenlítő kapacitást lehetne biztosítani a szintén megújuló energiaforrással –, ezt azonban valamiért nem igazán ambicionálja a kormányzat. Ez abból is látszik, milyen nyögvenyelősen oldják fel a szélenergia eredetileg 2016-ban bevezetett, tiltással egyenértékű korlátozását.

Hiába a kormányzati hátraarc, még évekig nem fognak új szélkerekek pörögni Magyaroszágon

Annyi új erőművi csatlakozási engedély áll sorban, hogy 3 év is eltelhet, mire az esetleges új szélenergiás beruházások is sorra kerülhetnek. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a parlament Gazdasági Bizottságában. A kormány nem táplál túlzott ambíciókat a szélenergiával kapcsolatban.

Igaz, a csütörtöki EM-közleményben kiemelik, hogy 2023 első tíz hónapjában több mint 1500 megawatt-tal nőtt a hazai naperőművek és napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye. Az idei bővülés pedig “augusztus óta nagyobb, mint amekkora a tavalyi rekordév egészében elért gyarapodás volt. Januártól november elejéig több kapacitás épült ki, mint amennyi 2020-ig összesen”. Azt is jelzik, hogy a kormány jövőre a Napenergia Plusz Programmal ösztönzi a zöldenergia termelését, tárolását és felhasználását a háztartások körében is.

A minisztérium szerint azonban “az ellátásbiztonság fenntartása érdekében elkerülhetetlen a nem időjárásfüggő termelőkapacitások megőrzése és újabbak létesítése”. Emiatt “a szabályozható hagyományos erőműveknek és tárolóknak ezúttal is lehetőségük van a garantált időpontnál korábbi csatlakozásra, ha a napenergia-termelési csúcsidőszakokban nem táplálnak be a hálózatba.

Zombierőmű a Mátrai a természetvédők szerint, és csak égeti a pénzt

A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.