Február 4-én, a magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula születésnapján hirdeti meg a Nemzeti Filmintézet a műfajnak szentelt emlékévet, amelynek keretében a Filmión ingyenesen lehet majd megnézni a legnagyobb kedvenceket. Például Dargay Attila alkotásait, Jankovics Marcell műfajteremtő filmjeit – köztük a János vitézt és a Fehérlófiát –, vagy a Macskafogót és a Hófehért, de nem marad ki Rófusz Ferenc A légy és Kovásznai György Habfürdő című merész stílusú kísérleti musicalje sem.

Ahogy a vonatkozó sajtóközleményben írják, a magyar animáció története 110 éve, 1914-ben kezdődött, amikor az akkor mindössze 19 éves Kató-Kiszly István grafikus első trükkfilmjét, a mókás című Zsirb Ödönt elkészítette. A sajnos azóta elveszett kisfilm fehér papírból kivágott egyszerű figurák mozgatásából állt, címszereplője a korabeli vásári komédiák ismert kelléke, a zsíros bödön volt.

A rendszeres animációsfilm-gyártás az 1930-as években indult el a Halász János–Kassowitz Félix–Macskássy Gyula trió által alapított budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben. Noha a külföldre távozó magyarok szép számban erősítették a nemzetközi animációs szcénát, Macskássy Gyula érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a munka.

A 60-70-es évektől egymás után születtek a ma is ismert, nemzetközi fesztiválokon is nagy sikert arató animációs mozifilmek, köztük a János vitéz, a Lúdas Matyi, a Macskafogó és sorozatok is, mint a 100 részes Magyar népmesék, művészi animációk, valamint a külföldi megrendelésre készült sikerfilmek. Rófusz Ferenc 1980-ban készült A légy című filmje pedig a magyar filmek közül elsőként nyert Oscar-díjat.

A 2000-es évek is bővelkedtek kultikus filmekben és sikerekben, példaként ott van M. Tóth Géza 2006-ban Oscar-jelölt Maestro című filmje, Milorad Krstić látványos Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés animációja vagy Gauder Áron Annecy-ban díjazott mozifilmjei, a 2004-es Nyócker!, majd a 2023-ban bemutatott Kojot négy lelke.

A Nemzeti Filmintézet digitális restaurálási programja a jubileumi évben az animációs produkciókra koncentrál. Megvalósul a magyar animáció úttörőjének számító Valker István 1930-as években készült, nitrofilmre forgatott zenés, rajzos rövidfilmjeinek, a magyar bábanimáció 1950-es években készült korai remekműveinek, valamint az idén 90 éve született Kovásznai György rövidfilmjeinek teljeskörű restaurálása. Olyan népszerű egész estés mozifilmek, mint a Vili, a veréb, a Suli-buli, a Sárkány és papucs, a Misi mókus kalandjai, valamint a Peti és a Gusztáv sorozat epizódjai is teljeskörű restaurálásra kerülnek.

Az évforduló alkalmából a magyar film napján (április 30.) az animációs film történetét új módon bemutató honlap indul, és 11 részes dokumentumfilm is készül. Emellett a magyar animáció áll majd a középpontban a szeptember 17-22. között megrendezendő Budapesti Klasszikus Film Maratonon is.