Minden második magyar szerint férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon

forrás: Prím Online, 2024. március 6. 20:38

A válaszadók több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív sztereotípiával a munkahelyükön, legyen szó a külsejükről, személyiségükről vagy értelmi képességeikről – derült ki a Yettel friss, országos reprezentatív kutatásából. Habár mindkét nemnek megvannak a maga kihívásai, a kitöltők több mint fele egyetértett abban, hogy férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon. A mobilszolgáltató a munkahelyi sztereotípiák kérdését vizsgálta nőnap alkalmából és egyben ösztöndíjprogramot hirdet az Óbudai Egyetemmel, melynek célja az IT és mérnöki területek vonzóbbá tétele a nők számára.

A nemzetközi nőnap apropójából egy országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Yettel, hogy milyen nemi sztereotípiákkal találkozhatnak a magyarok a munkavégzésük során. Az eredményekből kiderült, hogy a kitöltők több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív előítéletekkel a munkahelyükön.

 

A kérdőívet kitöltő nők azt jelezték, hogy rendszeresen találkoznak olyan negatív sztereotípiákkal, ami a külsejükre (36%), személyiségükre (33%) értelmi képességükre (36%) vagy szülői szerepükre (36%) vonatkozik. Nemtől függetlenül általánosságban elmondható, hogy főleg a fiatalabb korosztály (18-35 év) érzi úgy, hogy a nők rendszeresen találkoznak ilyen és ehhez hasonló előítéletekkel a munkahelyi környezetükben. 

 

 

Kettős mérce

 

Habár a kutatásból kiderül, hogy mindkét nemnek vannak kihívásai a munkaerőpiacon, a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy könnyebb férfiként érvényesülni egy munkahelyen, illetve közel felük (47%) gondolja ugyanezt az álláskeresés terén. A kitöltők több mint fele (nemtől függetlenül) legalább egyszer szembesült már azzal, hogy a nemük miatt elvárják tőlük bizonyos feladatok elvégzését. A női munkavállalók viszont láthatóan több akadállyal szembesülnek a munkahelyükön: 59% érezte már azt az elvárást, hogy minden helyzetben kedvesnek, megértőnek kell lennie, míg a férfiak csupán 31%-nál jellemző ugyanez. Jelentősen több nő kapott megjegyzést a külsejére, a műszaki képességére, vagy éreztették azt vele, hogy a neme miatt nem érthet bizonyos dolgokhoz. Érdekesség, hogy a kitöltőknek csak 38%-a teszi szóvá, ha kollégáját éri negatív előítélet, ezzel szemben 60% reagálna akkor határozottan, ha barátját vagy családtagját érinti a diszkrimináció.  

 

A kutatásból továbbá az is kiderült, hogy minden második nő tapasztalta már legalább egyszer, hogy a neme miatt kevésbé tartják relevánsnak a véleményét vagy hagyják szóhoz jutni. Emellett sokan jelezték, hogy volt már olyan, amikor nem találták alkalmasnak egy pozíció betöltésére (44%), esetleg azt éreztették vele, hogy nem tud olyan minőségben elvégezni valamit, mint a másik nem képviselője (41%). 

 

Ezt teheti a munkaadó

 

10-ből 6 munkavállaló úgy látja, hogy a jelenlegi munkahelye tehetne többet a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért. A kitöltők szerint ezt lehetne javítani többek közt azzal, ha a férfiak és a nők azonos fizetést kapnának, de az olyan intézkedések is fontosnak bizonyultak, mint például a férfi és női szülési szabadság biztosítása. Utóbbival kapcsolatban a férfiak közel fele vélekedett úgy, hogy a munkáltató ezzel tehet az egyenlőség megvalósulásáért. 

 

“A reprezentatív kutatással egyidőben megkérdeztük saját munkavállalóinkat is a téma kapcsán. Régóta úgy gondoljuk, hogy az egyenlőség kérdése egyformán fontos a nők és a férfiak szempontjából, és ezt kollégáink is visszaigazolták, sőt megerősítettek bennünket abban, hogy nálunk nagyon alacsony arányban találkoznak bármilyen fajta megkülönböztetéssel. Többek közt kiderült, hogy a válaszadók kétharmada szerint ugyanolyan könnyű érvényesülni nőként, mint férfiként a cégnél, illetve több mint 80%-uk véli úgy, hogy sokat teszünk a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulásáért. Ilyen intézkedésünk például a 2021-ben bevezetett apasági távollét, amely a törvényben meghatározott szabadnapokon túl további húsz nap fizetett szabadságot biztosít az újdonsült édesapáknak, de említhetem a legújabb egyetemi kooperációnkat is, amely szintén ezt a szellemiséget erősíti” – mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.

 

A Yettel nőnap apropóján bejelentette, hogy az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramot hirdet, amelynek célja a mobiltechnológia, valamint a műszaki területek vonzóbbá tétele a fiatal nők számára. Az ösztöndíj keretösszege egy évre összesen 5 millió forint, amelyet szemeszterenként 4 diák nyerheti el. A pályázók közül a Yettel és az egyetem által delegált szakmai zsűri választja ki a nyerteseket. Az ösztöndíj segítségével a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervük megvalósulásához járul hozzá a Yettel, illetve a kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően szakmai konzultációt biztosít a diákoknak a vállalat szakembereivel. A programot az első évben pilot projektként indítják el, a folytatásról pedig az eredményeket kiértékelve döntenek. A kiírás részletei hamarosan az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán jelennek meg. 

 

Az Ipsos Instant Research felületén készült kutatás 1 044 fő megkérdezésével zajlott 2024. február 9. és 14. között. A minta reprezentatív a 18-65 éves magyar lakosságra kor, nem, régió és településtípus szerint.

Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.

2024. május 21. 19:10

Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása

Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.

2024. május 21. 13:02

KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését

Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.

2024. május 21. 11:28

A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában

A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.

2024. május 21. 09:54

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Utazási konferencia az Angyalok városában

XX. E-KERESKEDELMI KONFERENCIA BY SAMEDAY

2024. május 17. 14:47

Az IKEA Kreativ megérkezett Magyarországra

2024. május 15. 17:52

Továbbra is Christian Klein az SAP első embere

2024. május 7. 13:17

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59