FreeAssange

Assange vádalkutárgyalásokat folytat az USA-val - WSJ

Ha a tárgyalások sikerrel járnak, a WikiLeaks alapítója a hírek szerint szabadon távozhat, miután már letöltötte büntetését egy brit börtönben.

2024.03.21 12:30ma.hu

Az amerikai igazságügyi minisztérium mérlegeli, hogy engedélyezi-e a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange-nak, hogy ha bűnösnek vallja magát egy vétségben, akkor elkerülheti a kémkedés vádjával történő kiadatását az Egyesült Államoknak - jelentette szerdán a Wall Street Journal.

A lehetséges alku szerint Assange bűnösnek vallaná magát titkos információk helytelen kezelésében, és a londoni Belmarsh börtönben már letöltött öt év beszámítana a büntetésébe - mondták a lapnak meg nem nevezett források.

Assange ügyvédei és amerikai tisztviselők az elmúlt hónapokban előzetes megbeszéléseket folytattak egy lehetséges alku felvázolásáról - mondták a források. Barry Pollack, a bebörtönzött újságíró egyik ügyvédje azonban azt mondta a lapnak, hogy "semmi jele" annak, hogy a tárca kész lenne elfogadni az alkut.

Ha létrejönne az alku, az véget vetne egy több mint egy évtizede húzódó jogi csatározásnak. Miután a brit rendőrség 2010-ben letartóztatta szexuális bűncselekmény vádja miatt, amelyet ő maga tagadott, Assange-t 2012-ben óvadék ellenében szabadlábra helyezte, és menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén. 2019-ben ismét letartóztatták, amikor Ecuador visszavonta menedékjogát, és azóta is Belmarshban tartózkodik.

Az igazságügyi minisztérium a letartóztatásának napján nyilvánosságra hozta az Assange elleni vádiratot, amelyben 17 rendbeli kémkedéssel vádolják. Ha kiadják az Egyesült Államoknak és elítélik, a WikiLeaks egykori főnöke akár 175 év börtönbüntetéssel is számolhat.

A vádak abból erednek, hogy informátorok által megszerzett titkos anyagokat tett közzé, köztük olyan Pentagon-dokumentumokat, amelyek az Egyesült Államok állítólagos iraki és afganisztáni háborús bűncselekményeit részletezik.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma 2022-ben jóváhagyta az amerikai őrizetbe való átszállítását, de Assange - aki közel öt év magánzárkában töltött idő után már rossz egészségi állapotban van - többször is fellebbezett, de egyik sem járt sikerrel. A múlt hónapban a brit legfelsőbb bíróság elhalasztotta a döntést arról, hogy Assange-nak még egy utolsó esélyt adjon a kiadatása elleni fellebbezésre.

Az, hogy Washington a kémkedési törvényt alkalmazza Assange ellen, ellentmondásos, mivel az ausztrál származású újságíró közzétette, de nem lopta el a szóban forgó titkos anyagokat. Barack Obama korábbi amerikai elnök éppen emiatt nem volt hajlandó vádat emelni Assange ellen, azzal érvelve, hogy tevékenysége nem különbözik bármely újság tevékenységétől, és ezért az amerikai alkotmány első kiegészítése védi.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.