szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A miniszterelnök vejének tulajdonában álló BDPST Group szerint korábban sem tervezték, és a jövőben sem áll szándékukban, hogy befektessenek a SPAR-ba, és „minden alapot nélkülöz ezzel ellentétes információ terjesztése”.

„Sem a BDPST Group, sem tulajdonosa, Tiborcz István nem tervezett, és nem is tervez befektetni a SPAR kiskereskedelmi láncba” – idézi a BDPST Group állásfoglalását a Telex.

Amint arról mi is írtunk, a VSquare oknyomozó portál információi szerint több mint egy évvel ezelőtt a Magyarországon élő, de orosz származású Rahimkulov család képviselői, majd nemrég Tiborcz István, Orbán Viktor veje próbálta meg megvenni a magyarországi SPAR-t, de az ajánlatot az osztrák tulajdonosok visszautasították.

VSquare: Tiborcz István megpróbálta megvenni a magyarországi SPAR-t

Korábban a SPAR vezérigazgatója egy interjúban arról beszélt, a magyar kormány nyomást gyakorol rájuk, hogy adjanak részesedést Orbán családjának.

A BDPST Group a cikkben foglaltakat valótlanságnak nevezte, állításuk szerint

a múltban sem történt e tárgyban semmilyen ajánlattétel vagy egyeztetés a részükről. Minden alapot nélkülöz ezzel ellentétes információ terjesztése.

A kormány és a SPAR viszonya azután mérgesedett el, hogy a cég március elején panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a magyarországi kiskereskedelmi különadó miatt, majd a Die Pressében Hans Reisch vezérigazgató arról beszélt, hogy az Orbán-kormány nyomást gyakorol rájuk, hogy adjanak a miniszterelnök családjának részesedést. A kormány erre úgy reagált, szerintük álhír, hogy nyomást gyakorolnának a vállalatra, később azonban Lázár János szokatlanul kemény hangnemben fenyegette meg a SPAR-t.

Ezután Nagy Márton behívatta a SPAR vezetőjét, és figyelmeztette, hogy minden kijelentésnek következménye van. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a múlt héten úgy fogalmazott: keresik a lehetőséget a jogi úton történő elégtételvételre. 

A kormány a magyar családokat sanyargatja a SPAR-on keresztül

A magyar kormány amolyan humanitárius, nonprofit működést vár el az élelmiszermultiktól, emellett verbálisan, intézkedésekkel, adókkal abuzálja őket, és elvárja, hogy ezt csendben tűrjék. Miközben uniós szinten messze a magyar kormány sarcolja a legkeményebben a lakosságát a napi fogyasztási termékekkel.