Orbán Viktorékra nagy nyomást helyeznének Ukrajna miatt, most a gyorsaság a legfontosabb

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szerdai hírösszefoglalója

Index
2024.04.17. 21:41
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

  • Oroszország megtiltotta ausztrál városi közgyűlések 235 képviselője számára a beutazást, az ország „oroszellenes” politikai tevékenysége miatt – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

    „Válaszul azokra a politikai indíttatású szankciókra, amelyeket az ausztrál kormány orosz magán- és jogi személyek ellen vezetett be a Nyugat kollektív oroszellenes kampányának részeként, az országunkba való beutazást határozatlan időre lezárjuk újabb 235 ausztrál állampolgár, olyan önkormányzati közgyűlési képviselők számára, akik oroszellenes napirendet alakítanak ki abban az országban” – állt a tájékoztatásban.

    „Tekintettel arra, hogy a hivatalos Canberra nem szándékozik felhagyni oroszellenes kurzusával, és továbbra is újabb szankciós intézkedéseket vezet be, az orosz stoplista aktualizálása folytatódik” – tette hozzá a minisztérium, amely honlapján közzétette az érintett helyi ausztrál politikusok listáját.

  • Bekérették az észt ideiglenes ügyvivőt az orosz külügyminisztériumba, és közölték vele, hogy Moszkva ellenintézkedésként kiutasítja a balti ország nagykövetségének egyik alkalmazottját – írja az MTI az orosz külügyi tárca közleménye alapján.

    A kölcsönösség elve alapján bejelentetett, hogy a moszkvai észt nagykövetség egyik diplomáciai alkalmazottja kiutasíttatik Oroszországból. Az észt fél tudomására hozatott, hogy ellenséges tevékenysége mindig meg fogja kapni a megfelelő választ

    – hangzott a minisztérium által kiadott tájékoztatás.

    Az orosz diplomáciai tárca emellett határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy március 19-én a tallinni orosz nagykövetség egyik diplomatáját indoklás nélkül nemkívánatos személlyé nyilvánították.

    A Postimees című észt napilap március 19-én idézte a tallinni külügyminisztériumot, miszerint az orosz nagykövetség egyik tisztviselőjét persona non gratává nyilvánították. Az újság szerint Tallinn azzal vádolta meg Moszkvát, hogy lépései a köztársaság függetlensége és szuverenitása ellen irányultak.

  • Berlin szombaton egy harmadik Patriot légvédelmi rendszert küldött Ukrajnába, és most Olaf Scholz német kancellár azt szeretné, ha európai kollégái – akik szintén rendelkeznek működőképes légvédelmi rendszerekkel – követnék a német példát, írja a Politico.

    Scholz szeretné meggyőzni az Európai Unió vezetőit, hogy nézzenek utána, mi az, ami még lehetséges, valamint az uniós csúcson kiemelte, hogy most a gyorsaság a kulcs.

    Mark Rutte holland miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának sürgősen több légvédelmi rendszerre van szüksége.

    Dán kollégájával, Mette Frederiksennel együtt felszólította az uniós partnereket, hogy lépjenek közelebb, mert „vannak készletek a NATO-országokban, és meg kell nézni, nem tartunk-e egy kicsit túl sokat a készleteinkben, és nem kellene-e egy kicsit átcsoportosítanunk Ukrajna védelmére”.

    Mark Rutte elismerte, hogy szerda este nem számít konkrét kötelezettségvállalásokra, de kulcsfontosságú, hogy nyomást gyakoroljanak, hogy aztán a vezetők ezt továbbvitathassák.

  • Kedvezőbb állásokat foglalt el az orosz hadsereg az elmúlt napon Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a Donyecki régió déli részén – írja az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján. Az orosz hadijelentés szerint 15 ukrán ellentámadás hiúsult meg, közülük nyolc Avgyijivkánál.

    A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett több lőszerraktárt, két harckocsit, három páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es vontatott tarackot, hat amerikai operatív-harcászati rakétát, egy francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 191 drónt.

    Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán közölte, hogy őrizetbe vett egy orosz–moldovai kettős állampolgárságú, 30 éves férfit, aki a robbanószert szállította Oroszországba az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) az orosz oldalra átállt volt tisztje, Vaszilij Prozorov elleni múlt pénteki moszkvai pokolgépes merénylethez.

    Sajtójelentések szerint az átállt SZBU-tiszt a kezén és a lábán megsérült, de a robbantás után készült felvételek tanúsága szerint nem súlyosan.

  • A svájci parlament alsóháza szerdán elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszország elleni gazdasági szankciók kikényszerítéséért felelős amerikai munkacsoporthoz – írja az MTI.

    A törvényhozás alsóházában 101 képviselő utasította el 80 támogató szavazat ellenében azt az előterjesztést, amely az ország csatlakozását irányozta volna elő a Orosz Elit, Megbízottjaik és Oligarchák (Russian Elites, Proxies and Oligarchs, REPO) nevű különleges munkacsoporthoz, amelyet 2022-ben hozott létre az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Nagy-Britannia abból a célból, hogy befagyasszák, illetve elkobozzák olyan magán-, illetve jogi személyek vagyonát, akik vagy amelyek szankciós listára kerültek az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben.

    A svájci kormány azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az ország ne csatlakozzon a munkacsoporthoz, arra hivatkozva, hogy Svájc már így is kiterjedt együttműködést folytat a részt vevő országokkal.

    Beat Jans svájci igazságügyi miniszter szerint az egyre megosztottabb világban Svájcnak érdekében áll bizonyos fokú függetlenséget fenntartania nemzetközi kapcsolataiban.

    Egy ilyen álláspont előnyét például az ukrajnai békecsúcs is mutatja, amelyet Svájc szeretne és meg is fog tartani

    – tette hozzá.

    Svájc a múlt héten jelentette be, hogy kétnapos, magas szintű konferenciát készül tartani június közepén.

  • Az ukrán rendfenntartóknak német kollégáikkal együttműködve sikerült azonosítaniuk 161 ukrán gyermeket Németországban, akiket Oroszország hurcolt el otthonukból – közölte az ukrán országos rendőrség szerdán Facebook-oldalán.

    A közlemény szerint erről azon a megbeszélésen esett szó, amelyet Ivan Vihivszkij, az ukrán országos rendőrfőnök Berlinben folytatott Holger Münchhel, a német Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal elnökével.

    Oroszország háborús bűneinek dokumentálása terén, nevezetesen az ukrán gyermekek kitoloncolásának és erőszakos elszállításának ügyében a német bűnüldöző szervekkel folytatott együttműködésünknek köszönhetően sikerült felderíteni 161 ukrán gyermek németországi tartózkodási helyét

    – írta az ukrán rendőrség. Kifejtette, hogy az említett gyermekek után azért kutattak, mert az oroszok az általuk ideiglenesen megszállt területekre, illetve az Oroszországi Föderációba és Fehéroroszországba hurcolták el őket Ukrajnából.

    Az ukrán fél hangsúlyozta, hogy Kijev számít a partnerek segítségére az orosz háborús bűnösök felelősségre vonásában mind az ukrán bíróságokon, mind más országok bíróságain, valamint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon és a különleges törvényszékeken egyaránt.

    „Érdekeltek vagyunk a német partnereinkkel való közös fellépésben mind kétoldalú alapon, mind az Europol égisze alatt” – emelte ki az ukrán országos rendőrfőnök.

  • Az Európai Tanács közelgő rendkívüli ülésén Szlovákia számára az lesz a legfontosabb, hogy garanciát kapjon arra, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség bilaterális jellegű lesz – jelentette ki Robert Fico, szlovák miniszterelnök a pozsonyi törvényhozás európai ügyekért felelős bizottságának ülésén szerdán.

    Az MTI összefoglalója szerint a szlovák miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a csúcstalálkozón az Ukrajnának szállítandó légvédelmi rendszerekről is szó lesz. Ezzel kapcsolatban rámutatott: Szlovákiának már nincs semmije, amit Ukrajnának adhatna. Robert Fico bírálta az előző pozsonyi kormányzatot is, amely egyebek mellett Ukrajnának adta Szlovákia S–300-as légvédelmi rendszereit is, amit – mint azt a miniszterelnök hangsúlyozta – ő soha nem tett volna meg.

    A szlovák miniszterelnök kiemelte: számára az a fontos, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segéllyel kapcsolatos megegyezések kétoldalúak legyenek. Rámutatott: Szlovákia többféle támogatást is nyújt Ukrajnának, egyebek mellett segít az aknamentesítésben is. Robert Fico ezúttal is hangsúlyozta korábban már többször elmondott véleményét, miszerint az ukrajnai konfliktusnak nincs katonai megoldása.

    A CTK cseh hírügynökség jelentése szerint Robert Fico a parlamenti bizottság ülésén azt is kijelentette: noha a nemzetközi jog szempontjából mindenki elismeri, hogy egy országnak joga van a területi integritáshoz, de látni kell, hogy Oroszország sohasem adja vissza a Krím félszigetet Ukrajnának, és nem fogja elhagyni a Donbaszt sem.

  • Az MTI értesülései szerint Oroszország megkezdte békefenntartó egységeinek kivonását az egykori Hegyi-Karabah Köztársaság területéről – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára kedden újságírókkal.

    A békefenntartók a 2020. november 10-i orosz–azeri–örmény háromoldalú nyilatkozatnak megfelelően tartózkodtak Hegyi-Karabahban. A kontingenst a karabahi „harci érintkezési vonal” és a lacini folyosó mentén telepítették, amely a régiót Örményországgal kötötte össze.

    A kontingens a megállapodás értelmében 1960 kézifegyverrel ellátott katonából állt, felszerelését pedig 90 páncélozott személyszállító jármű, 380 egységnyi gépjármű és speciális eszköz alkotta. A békefenntartóknak öt évig – 2025-ig – kellett volna a térségben maradniuk.

    Elsőként az azerbajdzsáni média számolt be róla szerdán, hogy a békefenntartók megkezdték a telepítési pontok elhagyását.

    Azerbajdzsán 2023 szeptemberében katonai műveletet hajtott végre Hegyi-Karabahban, majd Baku bejelentette a régiónak az országba való integrálását. Több mint százezer örmény nemzetiségű lakos hagyta el az egykori köztársaság területét.

    Ezt követően felmerült az orosz békefenntartó kontingens sorsának kérdése. 2023 őszén az orosz békefenntartók megkezdték az ideiglenes megfigyelőállások lebontását az egykori „érintkezési vonal” mentén.

    Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes 2023 októberében az RBK orosz gazdasági lapnak azt mondta, hogy az orosz békefenntartókra Hegyi-Karabahban igény van, és jelenlétükre a jövőben is szükség lesz.

    Azt a kérdést, hogy milyenek lehetnek a kontingens további ott-tartózkodásának módozatai, Moszkva és Baku a bevett csatornákon keresztül fogja megvitatni és eldönteni

    – mondta. Hasonlóan nyilatkozott akkor Peszkov szóvivő is.

    Az orosz békefenntartó kontingens veszteségeket is elszenvedett Hegyi-Karabahban. 2023. szeptember 20-án, egy nappal a harci cselekmények kezdete után az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy orosz békefenntartók haltak meg, miután az autójukra rálőttek. Decemberben egy másik békefenntartó vesztette életét, két másik pedig megsérült, amikor egy orosz BTR–82-es páncélozott szállítójármű lesodródott egy hegyi útról.

  • Az amerikai hadtudományi intézet (ISW) szerint az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás folyamatos késedelmei korlátozzák az ukrán csapatok képességét a hatékony védelmi műveletek végrehajtására, miközben az orosz erők számára rugalmasságot biztosítanak a támadó műveletek végrehajtásához.

    Katonai elemzők megjegyezték, hogy

    Oroszország és Ukrajna folyamatos innovációs és alkalmazkodási versenyt folytat a légvédelem terén,

    amelyben Oroszország állandóan módosítja csapásainak időzítését, mértékét, összetételét és célpontjait annak érdekében, hogy áthatoljon Ukrajna légvédelmi rendszerén – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A légvédelmi rendszerek és elfogó rakéták kis száma miatt Ukrajnának nehéz döntéseket kell hozni a tekintetben, hogy  légvédelmi rendszereket a hátországi és frontvonali területek között hogyan ossza el, így

    a frontvonali csapatok nagymértékben kiszolgáltatottak az orosz légitámadásokkal szemben.

    Az ISW azt is megállapította, hogy csak az Egyesült Államok képes gyorsan olyan mértékben légvédelmi rendszereket biztosítani Ukrajnának, amelyek Ukrajna légvédelmi képességeinek jelentős javításához szükségesek.

  • Románia vizsgálatot indított, miután április 16-án éjjel egy katonai légi bázis felett azonosítatlan drónok jelentek meg.

    A román légierő szerint a Constanta város közelében található légi bázis személyzete három drón repülését jelentette 22:30 és 00:30 között. A drónok „kisméretűek voltak, valószínűleg kereskedelmi típusúak, és kis sebességgel, alacsonyan repültek”.

    Constantin Spinu, a román védelmi minisztérium szóvivője a Szabadság Rádiónak elmondta, hogy a drónokat megzavarták, hogy ne jelentsenek veszélyt a katonai létesítményre.

    Az incidenssel kapcsolatban a légi bázis parancsnoksága a Katonai Ügyészséghez fordult, a katonai egység pedig belső vizsgálatot kezdeményezett.

    Korábban több olyan esetről is beszámoltak már, amelyek során drónok zuhantak román területre, miközben Oroszország ukrán kikötőket támadott a Dunán.

    A NATO és román tisztviselők a korábbi hasonló incidensek után azt mondták, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy szándékos, Románia ellen irányuló támadás történt volna – írta az Ukrajinszka Pravda.

  • A Rating szociológiai csoport által a Gallup Nemzetközi Kutatóintézet számára 2023 végén végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy az év során nem csökkent jelentősen a nukleáris fenyegetéstől való félelem a világban. A megkérdezettek 2/5-e most is magas kockázatot lát a nukleáris fegyverek bevetésében. Majdnem ugyanennyi válaszadó mérsékeltnek ítéli a kockázatot, és mindössze 14 százalék nem lát kockázatot.

    A jelentés szerint az európai országokban általában kevesebb válaszadó ítéli magasnak a nukleáris fegyverek bevetésének veszélyét, mint Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában.

    Az európai országok közül Olaszországban, Portugáliában és Romániában tartanak a leginkább a nukleáris fenyegetéstől,

    az itt élők több mint fele magasnak értékelte a veszélyt.

    Indonéziában, Nigériában, Ecuadorban, Szíriában és Argentínában a legmagasabb a nukleáris fenyegetés magasnak minősített aránya. Ugyanakkor Ukrajnában, Iránban, Pakisztánban és Örményországban a legmagasabb azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint nincs ilyen kockázat.

    A szociológusok azt is hangsúlyozzák, hogy a válaszadók legfiatalabb csoportja ítéli meg a legpesszimistábban a nukleáris fenyegetést. A felmérést 41 országban végezték, összesen 40 428 embert kérdeztek meg 2023 októberétől decemberig – közölte az Ukrajinszka Pravda.

  • Oroszország létrehozott egy többcélú szállítórobotot, amely többek között képes a sebesültek evakuálására a harctérről – jelentette be az orosz védelmi minisztérium.

    Mint írták, az úgynevezett Patriot Központban több mint 30 ígéretes fegyver és katonai felszerelés modelljét mutatták be a tárca vezetőjének, Szergej Sojgunak.

    Ezek közé tartoznak azok a többcélú robotjárművek, amelyeket ellátmány szállítására, evakuálásra és különböző munkaeszközök és fegyverek hordozására terveztek, valamint a kerekes és lánctalpas alvázakra szerelt többfunkciós robotplatformok sorozata

    – áll a RIA Novosztyi által ismertetett közleményben, amelyhez egy videót is mellékeltek. 

    Szergej Sojgu megjegyezte, hogy a különleges műveleti zónában nagy a kereslet az orvosi robotok iránt, és elrendelte, hogy gyorsítsák fel annak fejlesztését, hogy mielőbb megkezdődhessen a gyártás. 

    „Biztosítani kell a sebesültek evakuálását a frontvonalból. Ezt a lehető legbiztonságosabban, a lehető leggyorsabban kell megtennünk. Ki kell próbálnunk a fronton, és azonnal meg kell kezdenünk a sorozatgyártását” – mondta.

  • Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) bejelentette, hogy szerdán, az orosz–ukrán határtól több mint ezer kilométerre lévő Szamara városának közelében, egy katonai reptéren megsemmisítettek egy Mi–8-as helikoptert. 

    Azt írták, hogy az oroszok fegyverek és személyzet szállítására használták ezt a helikoptert, és hozzátették:

    egy ilyen típusú helikopter ára 10-15 millió dollár lehet.

    A HUR közzétett egy videót is a helikopter megsemmisítéséről:

    Egy másik helyszínen is történt ukrán csapás hajnalban: a Krímben is egy légi bázist bombáztak. Ott helikopterek mellett akár légvédelmi rendszerek is megsemmisülhettek. 

  • Ukrán újságírók tettek közzé egy nyilatkozatot, amelyben azt kérik, hogy váltsák le Natalija Humenjukot, az ukrán déli hadseregcsoport szóvivőjét.

    A szóvivőnek korábban is voltak furcsa nyilatkozatai, egyszer (még 2022-ben) például azt közölte, hogy a Kígyó-sziget visszafoglalása csak „metaforikusan értendő”.

    Az ukrán újságíróknak most azért gyűlt meg a bajuk vele, mert állításuk szerint Humenjuk akadályozza a munkájukat, és miatta nem tudják bemutatni az oroszok által elkövetett háborús bűnöket, illetve megmutatni azokat az ukrán katonákat, akik a déli Herszoni régiót védik. Állításuk szerint Humenjuk nem engedi oda őket olyan területekre, ahonnan tudósítaniuk kellene, így például a tavalyi Nova Kahovka-i gátszakadás (amelyért az ukrán fél szerint Oroszország a felelős) után sem engedte be őket. 

    A közleményben (amelyet a védelmi minisztériumhoz, a hadsereg főparancsnokához és a vezérkar főnökéhez címeztek), azt követelik: 

    Natalija Humenjukot helyettesítsék egy hozzáértőbb személlyel, és akadályozzák meg azt, hogy bármilyen szerepe legyen a kommunikáció irányításában.

    A szóvivő szerda délelőtt egy rádióműsorban reagált a vádakra, és azt mondta: semmi sem igaz abból, amit megfogalmaztak vele szemben. A kahovkai gátszakadással kapcsolatban arra hivatkozott, hogy egy hét alatt több mint 800 újságírói kérést dolgoztak fel egyszerűsített formában, és hogy figyelembe kellett venniük azt, hogy a térségben zajló műveletekről semmilyen információ ne szivárogjon ki. 

  • A Csernyihiv városát ért szerdai támadásban 14-re emelkedett a halottak, 60-ra a sebesültek száma. A csapásról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megszólalt korábban. 

    „13 halott és több mint 60 sebesült Csernyihivben. Az áldozatok között két gyermek is van” – közölte Ihor Klimenko, Ukrajna belügyminisztere. Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Olekszij Kuleba szerint a sebesültek között három gyermek van.

    Néhány perccel ezelőtt értesültem arról, hogy a halottak száma 14-re emelkedett, és több mint 60 ember különböző fokú sérülést szenvedett. Köztük van 3 gyermek is. Több tucat embert kórházban ápolnak

    – tájékoztatott Andrij Podorvan, a Csernyihivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetőjének tanácsadója.

    Az orosz támadásban elhunyt személyek között volt a 25 éves Alina Nikolajets rendőrhadnagy is. A nő egy szomszédos házban lakott, és betegszabadságon volt otthon.

    Jelentős kár keletkezett az infrastruktúrában is

    A támadást három Iszkander rakétával hajtották végre. A rendőrök házról házra járnak a sérült épületekben, segítenek a sebesülteknek, és a pszichológusok is dolgoznak a területen – írja az Ukrajinszka Pravda. „A Csernyihivi terület belügyminisztériumának munkatársai véradást szerveztek a sérültek szükségleteinek kielégítésére” – tette hozzá az ukrán belügyminiszter. 

    Podorvan szerint az egykori szálloda épülete – amely az elmúlt években nem működött – megrongálódott. A közelben több épület is megsérült, ablakok robbantak ki, homlokzatok szakadtak le. Megrongálódott egy helyi kórház, a becsapódás helyszínének közelében tucatnyi autó és egy felsőoktatási intézmény egyik épülete is megrongálódott. Csernyihiv megbízott polgármestere, Olekszandr Lomako hozzátette, hogy az előzetes adatok szerint 16 ház sérült meg. A hatóságok körbejárják a lakásokat és ellenőrzik a hálózatokat. „Úgy tervezzük, hogy 17 óra körül újraindítjuk az áram- és gázszolgáltatást” – mondta Csernyihiv polgármestere.

  • Ukrajna a lengyel féltől tájékoztatást kapott arról, hogy lengyel tüntetők csütörtökön kétnapos blokád alá akarják venni a Korczowa-Krakovec ellenőrző pontot – közölte Ukrajna Állami Határőrszolgálata.

    A lengyel féltől származó információk szerint a Korczowa-Krakovec ellenőrző ponton 2024. április 18-án 09:00-tól 2024. április 20-án 09:00-ig valószínűleg blokád alá kerül az Ukrajnába belépő áru

    – áll a közleményben.

    Az ellenőrző pont átbocsátási kapacitása óránként egy járműre lesz korlátozva. A blokád állítólag nem érinti majd a humanitárius és katonai szállítmányokat. A személyforgalom (személygépkocsik, buszok) mindkét irányban akadálytalan lesz.

  • Az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozó Irodája (FBI) vizsgálatot indított Maximilian Krah, a német AfD EP-képviselője ellen amiatt, hogy pénz kaphatott egy oroszbarát oldaltól – írja a focus.de hírportál. 

    A politikus a DPA hírügynökségnek megerősítette, hogy az FBI ki is kérdezte őt akkor, amikor az Egyesült Államokban járt (bár állítása szerint nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták meg).

    A Focus emlékeztetett, hogy Belgiumban az ügyészség már hivatalos vizsgálatot indított a miatt az orosz befolyásolási hálózat miatt, amelyről a múlt hónapban rántották le a leplet. Hozzátették, hogy a német ügyészek is fontolgatják a vizsgálat megindítását.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter április 17–19-én Olaszországba látogat, hogy részt vegyen a G7-csoport miniszteri találkozóján – közölte az Ukrajinszka Pravda az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.

    Az ukrán külügyminiszter részt vesz majd az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás megerősítésének szentelt külön ülésen, kétoldalú megbeszéléseket folytat majd az Egyesült Királyság, Olaszország, Kanada, Németország, Franciaország, Japán, az Egyesült Államok, az EU és a NATO vezetőivel.

    A megbeszélések főtémája a Patriot és más légvédelmi rendszerek további ütegeinek sürgős biztosítása Ukrajna számára.

    Emellett szó esik az orosz és az észak-koreai rezsimek közötti együttműködés megakadályozásáról, valamint a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról Ukrajna támogatása érdekében.

    Dmitro Kuleba korábban azt mondta, hogy aktív tárgyalások folynak Ukrajna szövetségeseivel két Patriot légvédelmi üteg és egy SAMP/T rendszer beszerzéséről. Április 13-án Németország bejelentette, hogy sürgősen szállít egy Patriot légvédelmi rakétarendszert Ukrajnának.

  • Harkiv polgármestere, Ihor Terehov arra figyelmeztetett, hogy a város „második Aleppóvá” válik, hacsak az amerikai politikusok nem szavazzák meg az új katonai segélyt, amellyel Ukrajna megszerezheti a hosszú távú orosz támadások megelőzéséhez szükséges légvédelmet – írja a The Guardian.

    Ukrajna második legnagyobb városának polgármestere kijelentette, hogy a kongresszusban jelenleg elakadt 60 milliárd dolláros amerikai katonai segélycsomag „kritikus jelentőségű”, és sürgette a Nyugatot, hogy összpontosítson a két éve tartó háborúra.

    „Szükségünk van erre a támogatásra, hogy megakadályozzuk, hogy Harkov a második Aleppó legyen” – mondta Terehov, utalva arra a szíriai városra, amelyet az orosz és a szíriai kormányerők erősen bombáztak az ország polgárháborújának tetőpontján egy évtizeddel ezelőtt.

    Március 22-én az orosz támadások megsemmisítettek egy erőművet a város keleti szélén, valamint annak összes alállomását, egy héttel később a tisztviselők elismerték, hogy a várostól 30 mérföldre délkeletre egy második üzemet is felszámoltak az orosz erők. A bombatámadás után megszakadt az áramszolgáltatás, ami miatt a metró rövid időre leállt. A lakosok elmondása szerint a belvárosban általában napi néhány órányi áramutánpótlás volt.

    Ihor Terehov szerint Oroszország taktikát váltott, és megpróbálta megsemmisíteni a város áramellátását és terrorizálni 1,3 millió lakosát lakónegyedek tüzelésével, ahol az emberek órákon át nem tervezett áramkimaradásokat szenvedtek el.

  • Április 17-én reggel az orosz erők csapást mértek Csernyihiv egyik sűrűn lakott negyedére. Legalább tíz embert megöltek és két tucat lakost megsebesítettek.

    Csernyihiv. Mentőakció folyik egy orosz rakétacsapás után. Emberek vannak a romok alatt. Eddig 20 sérültről és 10 halottról érkezett jelentés. Részvétem a családoknak és a barátoknak

    fogalmazott Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a támadással kapcsolatban.

    „Sajnos a halálos áldozatok száma még emelkedhet. Ez nem történt volna meg, ha Ukrajna elegendő légvédelmi felszerelést kapott volna, és ha a világ eléggé elszánt lett volna az orosz terrorral szemben” – írta az ukrán elnök.

    Hozzátette: „A terroristák csak akkor tudnak életeket elpusztítani, ha először sikerül megfélemlíteniük azokat, akik megállíthatják a terrort és megvédhetik az életeket. Az elszántság számít. A támogatás számít.”

    Az ukrán elszántság elég. Elégséges elszántságra van szükségünk partnereink részéről, és elegendő támogatásra, hogy ezt tükrözze

     – szólított fel Ukrajna elnöke.

    Ezekről a károkról érkezett jelentés 

    A városban épületek, autók rongálódtak meg, valamint veszélybe került a szociális és városi infrastruktúra – írja az Ukrajinszka Pravda.

     „9:03-kor három robbanás történt a városban, nem egészen a városközpontban, de egy sűrűn lakott városrészben. Egy közvetlen találat ért egy nyolcemeletes épületet” – közölte Olekszandr Lomako, Csernyihiv polgármestere.

    A Csernyihivi Regionális Vérellátó Központ arról számolt be, hogy sürgősen vérre van szükség. Andrij Zsidenko, a Csernyihivi Regionális Kórház főigazgatója elmondta, hogy csak az ő kórházába kilenc áldozatot szállítottak.

  • Az ukrán hatóságok légiriadót adtak ki az északi és középső megyékre az orosz rakétacsapások veszélye miatt, sajtóértesülések szerint robbanások történtek Csernyihiv városában – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Figyelem: Szumi, Csernyihiv, Kijev, Kijevi terület, Cserkaszi, Poltava – rakétafenyegetés

    – hívta fel a figyelmet Ukrajna légiereje, hozzátéve, hogy „amikor a riasztás megszólal, fedezékbe kell vonulni”.

    Néhány perccel később a légierő jelentette, hogy rakéták repülnek Csernyihiv és Kijev régió felé: „Rakéták Csernyihiv régióban, Kijev régió felé tartanak. Kijev, sürgősen fedezékbe!”

    A légierő megjegyezte, hogy az orosz taktikai repülőgépek aktívak a keleti és a délkeleti fronton, és fennáll a légicsapások veszélye. Eközben Ukrajna déli és középső területein továbbra is érvényben van a légiriadó. A légierő jelezte, hogy ezekben a régiókban ballisztikusrakéta-csapások fenyegetnek.

    A riasztást 10:07-kor törölték. Jelenleg csak Dnyipropetrovszk és Donyeck régiókban szólnak a szirénák.

  • Az európai uniós bővítés értéke a hosszú távú béke, stabilitás, biztonság és jólét szavatolása – mondta Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, a délkelet-európai demokrácia csúcstalálkozó (SEEDEM) miniszteri szintű konferenciáján még kedden.

    Az MTI szerint a politikus azt mondta: a jelentősen megváltozott geopolitikai és geostratégiai helyzet talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy a bővítés mára az egyik legfontosabb prioritás lett, nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is. Úgy vélte,

    három ország – Ukrajna, Grúzia és Moldova – megmutatta az uniónak, hogy a bővítés kérdését vegye sokkal komolyabban, mint azt az előző mandátum idején tette.

    Immár 21 éve annak, hogy az EU a Nyugat-Balkán országai számára csatlakozást ígért, emlékeztetett Várhelyi Olivér, majd hangsúlyozta: világossá vált, hogy az uniós vezetők a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerekkel tervezett bővítést a következő, ősszel kezdődő ötéves mandátum három legfontosabb prioritása egyikének tekintik. „Reméljük tehát, hogy a következő Európai Bizottság a bővítés bizottsága lesz” – fogalmazott.

    Kiemelte ugyanakkor, hogy a csatlakozási folyamat „nem egyirányú utca”, vannak ugyanis kritériumok, amelyeket teljesíteni kell. A bővítési folyamat nemcsak átalakulás, hanem a jövendőbeli tagok Európai Unióba való integrálásának folyamata is. Az integráció azt jelenti, hogy az unióba vágyó országoknak olyan jogrendszerrel kell rendelkezniük, amely képes érvényesíteni mindazokat a szabályokat, amelyek az unióban vannak – mondta, hozzátéve: szilárd demokráciának kell lenniük, a jogállamiságnak érvényesülnie kell, és egyértelmű elkötelezettségnek kell megvalósulnia a jószomszédi viszonyban. Végezetül akaratra és cselekvésre van szükség a hosszú távú béke és biztonság megteremtéséhez. Az Európai Unió segíteni fog ezek elérésében, de a bővítés feltételeinek teljesülniük kell – húzta alá.

    A magyar uniós biztos később azt is kiemelte: ha az Európai Unió nem hajtja végre a bővítést, az azzal a kockázattal járhat, hogy elveszíti a hosszú távú békét, stabilitást és biztonságot még Európában is.

  • Japán fegyveriparban betöltött szerepének növelésére szólította fel kedden a tokiói vezetést az Egyesült Államok tokiói nagykövete arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok „már nem képes a világ összes demokráciájának ellátására”.

    Rahm Emanuel, az Egyesült Államok tokiói nagykövete kedden a Mitsubishi Heavy Industries F–25-ös vadászrepülőgép-gyárába látogatva az Egyesült Államok és Japán közötti védelmi ipari együttműködés megerősítését hangsúlyozta, amelyet kulcsfontosságúnak nevezett a biztonsági szövetség megerősítése szempontjából.

    Az Egyesült Államok egyedül már nem képes az összes demokrácia ellátására – jelentette ki a nagykövet, a feleket a kollektív biztonság növelésére felszólítva az ukrajnai háború és a gázai konfliktus okán.

    Kisida Fumio japán miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel tartott áprilisi találkozóján Washingtonban megerősítette Japán elkötelezettségét a védelmi együttműködés terén.

    Japán jelentős engedményeket vezetett be a fegyverexportra vonatkozó szabályok terén is: lehetővé tette a halálos fegyverek értékesítését az azok bevetését engedélyező országokban, továbbá a britekkel és az olaszokkal közösen gyártott vadászrepülők külföldi értékesítését is engedélyezte, amely során Japán hazai gyártású PAC-3 rakétákat szállíthat az Egyesült Államokba, ahol döntés születik a fegyverek ukrajnai bevetésének részleteiről – számolt be az MTI. 

  • Thomas Massey amerikai republikánus törvényhozó kedden jelezte: támogatja párttársa, Marjorie Taylor Green arra irányuló kezdeményezését, amelynek célja az alsóház (képviselőház) republikánus elnökének, Mike Johnsonnak a lemondatása. 

    A The Wall Street Journal szerint Mike Johnson egy komplex törvényjavaslatot próbál elfogadtatni jelenleg a képviselőházzal, de a republikánus párt szélsőséges szárnya ezt ellenzi, mivel nem szeretnének több pénzt adni Ukrajna támogatására. Az amerikai törvényhozásban már hónapok óta húzódik az ügy.

  • Az oroszországi Tatárföldön meghirdettek egy programot, amelynek értelmében 14 és 18 év közti kiskorúaknak adnának munkát a védelmi iparban – írja a The Kyiv Independent az orosz Kommerszant alapján.

    Az ukrán lap szerint a program célja az, hogy a fiatalokat a munkaerőpiacra vezényeljék még azelőtt, hogy a felsőoktatásba, tudományos pályára kerülhetnének (miután az utóbbi években egyre többen próbálkoztak ezzel). 

    E tendenciára válaszul dolgozták ki a tatárföldi hatóságok a programot, amelynek célja, hogy megkönnyítsék a kiskorúak számára a védelmi ipari intézményeknél és a mezőgazdaságban való elhelyezkedést. A program célja a szociálisan kiszolgáltatott háttérrel rendelkező tizenévesek támogatása is. 

    A Kommerszant szerint a hatóságok egy tájékoztató kampányt is terveznek indítani, hogy a fiatalokat arra ösztönözzék: fontolják meg az Oroszország kiemelt területeire – például a Távol-Keleten vagy az Északi-sarkkörön túl található egyes régiókba– való áttelepülést munkalehetőségekért.

  • Az orosz csapatok Nona-SVK önjáró aknavető egysége megsemmisítette az ukrán fegyveres erők egyik erődítményét Avgyijivka irányában – írja a TASZSZ az orosz védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.

    A tuvai csapatok Közép csoportjának Nona-SVK önjáró rakétavető tüzérségének katonái megsemmisítettek egy ellenséges erődítményt Avgyijivka irányában, a különleges katonai művelet zónájában

    – közölte a védelmi minisztérium.

    Miután a löveget a célpontra irányították, a katonák egy sor 120 milliméteres lövedéket lőttek ki az ukrán erődítményre.

    A Nona-SVK harcjármű bármilyen típusú aknát képes kilőni sima csövű és puskás aknavetőkkel, beleértve a fáklyákat, füst- és aktív reaktív aknákat is.

  • Szerda hajnalban csapás érte a Krím félszigeten található Dzsankoj katonai repterét.

    Az esetről az Astra nevű Telegram-csatorna több videót is közzétett a Telegramon: az egyiken maga a csapás, több robbanás is látható egymás után, a többi felvételen pedig az látszik, hogy a bázison mekkora tűz volt a csapás után. 

    A Shot! nevű Telegram-csatornának helyi lakosok azt mondták, hogy először helyi idő szerint 3.40 körül hallottak robbanásokat. Közlésük szerint a légvédelmi rendszerek is működésbe léphettek. 

    Az Ukrajinszka Pravda szerint Dzsankojban állomásozik egy helikopterezred, valamint az orosz Déli Katonai Körzet légvédelmi parancsnoksága, és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határvédelmi egységének helikopterei is ott találhatóak. Ezen kívül három repülőszázad is van ott, Mi–8, Mi35M, Mi28 és Ka52-es helikopterekkel. 

    Továbbá egy olyan feltételezés is napvilágot látott a közösségi médiában, miszerint a légibázison eltalálhattak Sz300-as vagy Sz400-as légvédelmi rakétarendszereket is, és ezek okozhatták azokat a másodlagos robbanásokat, amelyek a legalsó videón is láthatóak, de ezt egyelőre nem lehet megerősíteni. Az viszont valószínűsíthető, hogy a következő órákban ukrán oldalról valamilyen közlés napvilágot fog látni arról, hogy mit semmisítettek meg a bázison. 

  • Magyarország területére 2024. április 16-án az ukrán–magyar határszakaszon 4481 fő lépett be. A románmagyar határszakaszon belépők közül 4028-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek.

    A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI. 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóüzenetében azt mondta: hisz benne, hogy Kína segíthet egy igazságos béke létrejöttében.

    Kína valóban segíthet Ukrajna igazságos békéjének és a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának helyreállításában

    – mondta az elnök az Ukrajinszka Pravda szerint.

    Zelenszkij hozzátette, hogy jelenleg intenzív előkészületek folynak a Svájcban megrendezésre kerülő első globális békecsúcsra, és hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az eredményes legyen.

    Köszönetet mondott a világ azon vezetőinek, akik kifejezték részvételi szándékukat a csúcstalálkozón. Hozzátette: különösen hálás a jelenleg Kínában tartózkodó német kancellárnak, Olaf Scholznak a „Pekingből érkező jelzésekért”.