Megszólalt a jegybank vezető közgazdásza a forintárfolyamról

DSC 1229
2024.04.17. 10:55 Módosítva: 2024.04.17. 10:56
Egy interjú keretében ismertette a gazdaság legfontosabb kérdéseit a jegybank vezető közgazdásza. Számos makrogazdasági területet érintettek, ugyanakkor talán a legfontosabb megállapítása az volt, hogy a pénzügyi piacaink stabilitása egy ideje több figyelmet kap a jegybanknál, ezen belül az árfolyam szerepe több okból jelentősen felértékelődött.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdásza, Kuti Zsolt a Portfoliónak adott interjút, amelyben számos témára kitért, többek közt a forintárfolyamra is.

A megállapításait az alábbiak szerint lehet összegezni:

  • a monetáris politika adatvezérelt üzemmódban dönt a kamatcsökkentésről, bár 100-ról 75 bázispontra mérsékelték a legutóbbi kamatvágást, „a magatartásunk ugyanakkor abból a szempontból nem változott, hogy továbbra is azt a kamatpályát szeretnénk befutni, amivel az inflációs célt elérjük, illetve pénzpiaci stabilitást fenntartjuk, miközben helyreállítjuk a piaci alapú hitelezést” – összegezte.
  • A növekvő piaci kockázatkerülés miatt történt, hogy végül márciusban a korábbi 75 bázispontos kamatcsökkentési ütemre állt vissza a Monetáris Tanács.
  • Az infláció szempontjából van mozgásterük: „jelenleg a reálkamatunk az egyik legmagasabb Európában, ez a reálkamat az év közepétől fokozatosan a régióra jellemző szintre fog mérséklődni” – ígérte meg Kuti Zsolt.
  • „Összességében úgy vélem, hogy nem az egyedi döntéseket kell vizsgálni, hanem a döntések sorozatát. A piaci hitelezés is akkor fog újra beindulni, ha a jegybank sikeresen végrehajtja a teljes kamatcsökkentési ciklust.”
  • A jegybank jövőre érheti el a 3 százalékos inflációs célját. Kuti Zsolt szerint ez még nagyon messze van, sok tényező függvénye. A pénzpiaci folyamatok mellett elsősorban a globális inflációs környezet és a hazai infláció szerkezetének alakulása, főként az importált infláció fontossága lesz a meghatározó. Közvetlenül pedig, hogy milyen kamatot tartanak majd fenn a nagy jegybankok.
  • Kuti Zsolt leszögezte, hogy bár 2023 egyértelműen sikertörténet volt a dezinfláció szempontjából, korántsem dőlhetünk hátra. A jegybank várakozása szerint a mostani 3,7 százalékról lesz egy kis emelkedés. „Áprilisban még a 2–4 százalékos inflációs toleranciasávban maradhat a ráta, de májustól 4 százalék fölé emelkedik, és év végéig nagyjából 4–5 százalék között mozog.”
  • Majd kiemelte, hogy a jegybank elsődleges mandátuma egyértelmű: „Az árstabilitást kell elérnünk. Ha nincs pénzügyi piaci stabilitás, akkor nem tudjuk tartósan fenntartani az inflációs célt. Különösen így van ez Magyarországon, ugyanis mi nemcsak reálgazdasági értelemben vagyunk a világ egyik legnyitottabb gazdasága, hanem pénzpiaci értelemben is, ami a pénzügyi befektetőknek alkalmas terepül szolgál a különböző kereskedési stratégiák lejátszására.”
  • Az interjúban kitért a forintárfolyamra is. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a pénzpiaci stabilitásba a spot devizapiaci folyamatok mellett a bankközi piacok, a különböző derivatív piacok, például a swap piac alakulását is beleértjük, valamint az állampapírpiaci mozgásokat is nyomon követjük. De a forintárfolyam kritikus eleme ennek, talán ez a legfontosabb, amit néznünk kell.
  • Majd aláhúzta, hogy a jegybanknak inflációs célja van, míg a fenti kifejezést valóban alig használjuk. Nem azért, mert lenne árfolyamcélunk, hanem azért, mert ez a mondat így kiragadható és félreérthető. „A piac gyakran két szélsőséges értelmezés egyikét tette magáévá: vagy azt gondolta, hogy a jegybankot egyáltalán nem érdekli a forintárfolyam, vagy épp ellenkezőleg, úgy értelmezte a mondást, hogy na titkolózik a jegybank.”
  • Kuti Zsolt szerint viszont ennél sokkal árnyaltabb megközelítés indokolt, „hiszen az MNB számára a forintárfolyam fontos tényező az elmúlt időszakban a szerepe felértékelődött”.
  • „De továbbra sem egy-egy szintnek vagy akár a dinamikának van jelentősége, hanem egyrészt annak, hogy az árfolyam tartós elmozdulása hogyan befolyásolja az egyes gazdasági szereplők – megtakarítók, a vállalatok, pénzpiaci szereplők stb. – viselkedését. Másrészt fontos az árfolyam alakulása abból a szempontból is, hogy hogyan hat a magyar gazdaság kockázati megítélésére, sérülékenységére, és ez hogyan változtatja meg a jegybank monetáris politikai mozgásterét.”
  • Arra a kérdésre, hogy miért nőtt meg az árfolyam jelentősége a jegybank szemében, a jegybank vezető közgazdásza leszögezte, hogy egyrészt a 2022. októberi fejlemények egyértelműen megmutatták, hogy a nagyon gyors árfolyamgyengülés elindítja az egyoldalú euroizáció folyamatát. Másrészt felerősödött a gazdasági szereplők árfolyam-rugalmassága, -érzékenysége, sokkal gyorsabban és erőteljesebben reagálnak a változásokra. Harmadrészt mára az államadósság devizaaránya a 2010-es évek mélypontján látott szint duplájára emelkedett. Végezetül az árfolyam gyengülése nem tudja ösztönözni a gazdaság növekedését. Tehát ilyen szempontból is azt mondhatjuk, hogy a stabilitás ezen a területen is sokkal nagyobb hozzáadott értékkel bír.
  • A gazdasági növekedéssel kapcsolatban annak adott hangot, hogy Németország kiemelten szenved ebben a mostani kihívásos környezetben. Ez nyilván visszahat ránk a külső konjunktúra alakulásán keresztül.
  • De emellett vannak belső tényezőink is, ezek közül talán a legfontosabb, hogy bár nagyon erőteljes volt a hazai dezinfláció, de a korábbi nagyon magas inflációnak hosszú az árnyéka. „Másrészt a megtakarítások reálértéke csökkent, már csak azért is, mert a pénzügyi vagyon egy jelentős részét tartják a háztartások készpénzben vagy alacsony kamatozású betétben. Sokévnyi megtakarítás tűnt el a magas infláció miatt, és eltart egy ideig, míg ezt sikerül helyreállítani.”
  • Végezetül szerinte a magasnyomású gazdasághoz szükséges feltételek jelenleg jóval kevésbé vannak meg, mint 2020 előtt, ezért fennáll a veszély, hogy a magyar gazdaság visszakerül a stop-go ciklusok fogságába.

(Borítókép: Bődey János / Index)