Cáfolja a kormány, hogy külföldiek tömege lepte volna el az országot

„Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára” – így kezdte szerdai közleményét Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

2010 óta 324 ezer magyar állampolgár távozott külföldre

Tájékoztatásában leszögezte, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek létszáma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 óta 53 ezerrel emelkedett, ami mindössze évi 4 ezer fős átlagos növekedést jelent. Czomba Sándor kiemelte:

Az államtitkár szerint az adatok azt mutatják, hogy a 2010 és 2023 között Magyarországra érkezett 514 ezer külföldinek jelenleg kevesebb mint a fele, 251 ezer fő tartózkodik itt, ami a teljes népesség csupán 2,6 százaléka. Közülük 36 ezren tanulmányaik miatt tartózkodnak ideiglenesen hazánkban.

A közleményben azt írták, hogy a hivatalos adatok szerint 2010 óta 324 ezer magyar állampolgár távozott külföldre, közülük pedig 219 ezren tértek vissza Magyarországra. A hazai vándorlási egyenleg ugyanakkor mintegy 40 ezer fős többletet mutat az elmúlt 13 évben. Az államtitkár szerint ez annak köszönhető, hogy 143 ezer külföldön született magyar állampolgár tért haza Magyarországra. 

„A kormány elkötelezett a magyar munkahelyek védelme mellett, elsődleges célja, hogy a hazai munkaerőhiány enyhítése érdekében elsősorban a mintegy 300 ezer fős magyar munkaerő-tartalékot aktivizálja, főként az álláskeresőket és inaktívakat. Csak abban az esetben jöhetnek harmadik országból munkavállalók, ha a magyar és uniós munkaerő elfogyott” – olvasható a közleményben.

Nincsenek veszélyben a magyarok munkahelyei

Czomba Sándor tájékoztatása alapján jelenleg mintegy 120 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon. „Ezzel a harmadik országból érkező munkavállalók aránya a V4-országokban továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb, azaz a vendégmunkások nem veszik, nem is vehetik el a magyarok munkahelyét.”

• A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya hazánkban 2,6 százalék,
• miközben Szlovákiában 3,8, Lengyelországban 6,4, Csehországban pedig 17 százalék.

Majd leszögezte, vendégmunkások csak és kizárólag azokba a hiányszakmákba érkezhetnek, ahol hazai és európai uniós munkaerő már nem áll rendelkezésre. A magyar munkahelyeket többek között kvóta, országlista és negatív foglalkozási lista is védi. A tartósan munkában állók vendégmunkásokra való lecserélése pedig jogszabályilag tiltott Magyarországon.

Az államtitkár szerint a magyar béreket a vendégmunkások nem törik le. A bérek letörését a jogszabályok megakadályozzák, hiszen a harmadik országbeliek munkavállalásához kapcsolódó díjazások nem térhetnek el jelentős mértékben a vonatkozó országos átlagos személyi alapbértől, így nem okozhatnak versenyhátrányt a munkaerőpiacon a magyar munkavállalók számára – összegezte a Nemzetgazdasági Minisztériuma közleményében.

Nőtt a vietnámi, a kirgiz, az indiai és az orosz vendégmunkások száma

Ahogy azt korábban megírtuk, április derekán érdekes adatokat közölt a KSH. A hivatal a Helyzetkép, 2023 – Munkaerőpiac című kiadványban közölte, hogy „a kissé csökkenő, de még mindig jelentős munkaerő-keresletet a vállalkozásoknál az enyhén növekvő hazai munkaerő-tartalék – részben az eltérő struktúra miatt – továbbra sem tudja kielégíteni, ezért a külföldi munkavállalók száma 2021 óta gyorsuló ütemben nő az országban”.

2023-ban az előző évihez képest a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma 11,7 ezer fővel – 92,7 ezer főre – emelkedett, amit a harmadik országbeli munkavállalók számának jelentősebb növekedése magyaráz – írta a KSH.

Hozzátették, a legtöbben (5100 fő) a Fülöp-szigetekről érkeztek, „de jelentősebben nőtt a vietnámi, a kirgiz, az indiai és az orosz” vendégmunkások száma is. Ezzel párhuzamosan viszont csökkent az ukrán, valamint a szlovák és a román munkavállalók létszáma. A részletes adatsorból az is látszik, hogy 2023-ban az ukránok esetében – még az említett csökkenéssel együtt is, amely 3660 főt tett ki –

Utánuk jön a szlovákok 7611-es és a románok 7211-es létszáma, a Fülöp-szigetekről érkezettek pedig 6274-en voltak. A top 5-be még Kína került be 5879 fővel. Ami a növekedést illeti, a Fülöp-szigetekről érkezett 5087 fő mellett a vietnámi dolgozók száma 2245-tel, a kirgizeké 1281-gyel, az indiaiaké 1190-nel, az oroszoké pedig 1039-cel nőtt. 

„A 2023 novemberében elfogadott új vendégmunkástörvény részletesen szabályozza a harmadik országbeli munkavállalók itt-tartózkodásának és munkavállalásának körülményeit. A törvény a vendégmunkások számát továbbra is az üres álláshelyek előző évi átlagos számában maximálta, amit a külföldi munkavállalók számának növekedése 2023-ban még közel sem ért el” – írta akkor a kiadványban a KSH.