szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

2026-ig ötödével, 2030-ra kétszeresére növelné a kormány a geotermikus energia hasznosítását. Első körben összesen több mint 50 milliárd forint értékben indítanának különböző támogatási programokat, de célzott hitelkonsrukcióval is számolnak.

Két év alatt ötödével, 2030-ig pedig kétszeresére növelné az állam a hazai geotermikus energiatermelés mennyiségét – derül ki a Nemzeti Földhő Stratégia tervezetéből, amelynek szövegét a minap bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. A tárca szerint 

a geotermia a hazai zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet,

azzal is, hogy a beruházások hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez. 

A stratégiában foglaltak alapján összességében 185-190 Petajoulera (PJ) becsülik az éves szinten kitermelhető energia elvi mennyiségét. Ebből jelenleg – a fürdőket is beleszámolva – 9 PJ-t hasznosítunk, a hőenergiás energiatermelés értéke pedig 6,4 PJ, ami az elvi érték körülbelül harmincada. 

A stratégia célkitűzése, hogy ezt a 6,4 PJ-t két éven belül 8-ra, 2030-ra 12-13-ra növeljék. Úgy számolnak, hogy mindezzel

2030-ig 0,5-0,7 milliárd köbméter, 2035-ig pedig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltása válhat lehetővé

úgy, hogy a mély geotermia mellett sekély geotermiával is számolnak (ezt a megújuló energiával hajtott hőszivattyúkkal lehetne jól hasznosítani). 

Ehhez azonban számos kihívást le kell küzdeni:

  • nagy a tőkeigény, amihez meg kell teremteni a finanszírozási lehetőségeket,
  • konszolidálni kell az iparági értékláncot, 
  • növelni kell a geotermikus fűtést befogadni képes épületállomány részarányát (vagyis minél több jól szigetelt, megfelelő gépészettel ellátott épületre van szükség), 
  • bővíteni kell a kivitelezési kapacitásokat,
  • kezelni kell az óhatatlanul növekvő geológiai kockázatokat, amihez például további földtani kutatások szükségesek,
  • le kell küzdeni a felhasznált termálvíz a porózus rétegekbe visszasajtolásának földtani-műszaki korlátait,
  • biztosítani kell a meglévő kapacitások a termelésének fenntarthatóságát, illetve a stratégia kiemelt természeti kihívásként kezeli, hogy

az új hasznosítások esetleg kedvezőtlenül befolyásolhatják a korábban létesített termálvíz-kivételek hozamát és hőmérsékletét, vagyis nem tudjuk, milyen hatással lesz például a termálfürdőkre.

A kihívások között ugyanakkor nem említik, hogy a bányatörvény tavalyi módosításával mennyire vadnyugati állapotokat generáltak a termálkutak frontján. Erről itt írtunk:

Szanyi János hidrogeológus-mérnök: Vadnyugati állapotok a termálkutak frontján

Március elsejével lépett hatályba a módosított bányatörvény, de már az első néhány hétben kiderült, hogy egyszerűsítés helyett káoszt okoznak a geotermikus kutatásokat érintő passzusok. Pedig a szakmai szervezetek előre jelezték, hogy felfordulás lesz, írja hidrogeológus-mérnök, címzetes egyetemi docens szerzőnk. Vélemény.

A stratégia értelmében mindehhez biztosítani kell az állami tulajdonban lévő fúróvállalat kapacitásának kihasználását, illetve képzési programot kell indítani a kútfúrási és a geotermikus alapú beruházásokhoz nélkülözhetetlen emberi erőforrás fejlesztéséhez. 

A célok elérése érdekében az állam emellett

  • 34 milliárd forint értékben tervez pályázatot kiírni 2026-ig, amelyen a biztos piaccal rendelkező települési igényekkel összhangban lévő beruházások élveznek majd előnyt, 
  • létrehoznak egy Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukciót, amellyel a fúrások, hőközpontok, vezetékrendszerek kialakítását célzó beruházásokat lehetne finanszírozni,
  • 20 milliárd forintos támogatási programot indítanak a településfűtés elterjesztése érdekében közintézmények számára,
  • további külön támogatási programot is terveznek a geotermikus energiahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, és emellett szóba jöhet egy geotermikus hőszivattyú-telepítési program is,
  • hozzányúlnának a távhő támogatási szabályaihoz is, hogy biztosítani lehessen a beruházások megtérülését, továbbá kiemelték, hogy

szükségessé válhat a távhő- és településfűtési beruházások által közvetetten érintett épületek energetikai korszerűsítése is. 

A geotermikus fejlesztések gyakorlati kockázatairól egy zuglói beruházás kapcsán is írtunk:

Naponta több ezer köbméter termálvíz folyhat majd a Rákos-patakba a Bosnyák téri gigaberuházásból, de mit szól ehhez a fenékjáró küllő és a vörös mocsárrák?

Közel hatszorosára növelnék annak a zuglói termálkútnak a kapacitását, amivel a sok vitát kiváltó, kormányzati hátszéllel épülő Bosnyák téri gigaberuházás épületeit kívánják hővel ellátni. A kút bővítése ügyében már zajlik a környezetvédelmi hatósági eljárás, de a lépés aggodalmat váltott ki a helyiek körében.