szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Facebookon és az Instagramon is korlátozta a vállalat a politikai posztok láthatóságát, illetve a kampánystábokkal való kapcsolattartásért felelős részlegét is leépíti.

Az elmúlt évtizedben a közösségi média, azon belül is különösen a Facebook és a Twitter, valamint az Instagram is erős politikai kommunikációs felületekké váltak, ám ezt a trendet az utóbbi időben felszámolta a Mark Zuckerberg nevével fémjelzett Meta. A vállalat korlátozta a politikai posztok láthatóságát, és leépíti a kampánystábokkal való kapcsolattartásért felelős részlegét is – derül ki a Washington Post írásából.

Ez a lépés most válik csak igazán érzékeny veszteséggé a politikusok számára, hiszen 2024-et a nyugati világban a sorsdöntő szavazások évének tekintik, ezek közül természetesen a legfontosabb az őszi Biden–Trump-visszavágó lesz, de nem érdemes tét nélkülinek tekinteni a nyáron esedékes európai parlamenti választásokat sem.

A kampánystáboknak erre pedig reagálniuk kell valamit, ugyanis a választási küzdelmek eddigi legfontosabb platformját vesztették el, a veszteség ráadásul már számokban is mérhető, mivel mind a Trump, mind a Biden-kampány Facebook-posztjai 60 százalékkal alacsonyabb elérést produkáltak 2024 márciusában a négy évvel azelőtti adatokhoz viszonyítva. Ez pedig nem csak a Facebookot érinti, nagyságrendileg hasonló a visszaesés az Instagram felületén is.

A Trump-stáb ezt azzal kommentálta, hogy így próbálja a Meta helyzetbe hozni Bidenéket, míg a mostani elnök csapata már az alternatívát keresi, kezdetnek például felbéreltek egy rakás önkéntest, meg influenszert, hogy a magánfiókjaikon keresztül terjesszék a politikai üzeneteket.

Mégis, az ország minden szegletében zajló szoros versenyben sem a demokraták, sem a republikánusok nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják a Facebookot – a világ legnagyobb közösségi médiahálózatát. Az EMARKETER digitális elemző cég becslései szerint a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetésekre fordított kiadások a 2020-as 324 millió dollárról 2024-re várhatóan 605 millió dollárra emelkednek.

„Nincs még egy olyan platform, amely ennyi szavazót képes elérni” – mondta Eric Wilson, a Startup Caucus nevű republikánus kampánytechnológiai innovációs alapítvány ügyvezető partnere. „A stábok hülyék lennének ezt figyelmen kívül hagyni” – tette hozzá.

Mindeközben a Meta részéről felhasználói visszajelzésekkel indokolják a döntést. „Az emberek kevesebb politikai tartalmat akarnak látni” – jelentette ki Dani Lever a vállalat szóvivője.

A Meta döntése nem egy hirtelen elhatározás eredménye, a közéleti aktivitás árnyoldalaira a vállalat már a 2016-os elnökválasztási kampány idején ráébredt, majd szépen fokozatosan elkezdte magát eltávolítani nem csak a kampánystáboktól, hanem a közélettől is úgy általában. Ezt a váltást sínylették meg a hírportálok is, ugyanis ebben a tekintetben a vállalat nem tesz különbséget a politikusok posztjai és a politikai tartalmakat közvetítő híroldalak között.

A 25 legolvasottabb amerikai hírportál az elmúlt két évben a facebookos eléréseinek 75 százalékát vesztette el, míg ugyanez a veszteség az Instagramon 58 százalékra rúg. Az instán egyébként az olyan jobboldali portálok, mint a Newsmax, a Daily Wire, a Fox News és a Breitbart komolyabb veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni a fősodorbeli portálokhoz képest, ám a Facebookon nem látható ilyetén különbség.

Adja magát természetesen a kérdés, hogy mit jelent ez a magyarországi viszonyokat nézve. Az elénk táruló kép legalábbis ellentmondásos: a Meta lépésének hatására a magyar politikusok elérése is láthatóan megcsappant, ugyanakkor a magyarországi hirdetőpiac kapacitásaihoz képest nyugodtan mondhatjuk, hogy a 2022-es választási kampányra ráfordulva számolatlanul kezdett ömleni a pénz a kormányközeli megmondóemberek keltetőjeként ismert Megafon Központba, aminek a hirdetéseivel lényegesen gyakrabban futhatunk össze a Facebookon.

Ennek jól látható ellenpárja az, amit az ellenzéki térfélre a NER berkeiből hirtelen átlépett Magyar Péter csinál, aki lényegében a Facebook-csatornáját használja elsődleges kommunikációs eszközként. Más kérdés, hogy a Megafon aktivistái nem hivatásos politikusok, és nem is a Fidesz logója alatt gyártják tartalmaikat, ahogyan Magyar Péter sem a tetszhalálból feltámasztott Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) valamelyik, pár száz követővel rendelkező oldalán keresztül próbálja megszólítani a választóit.