Veszélyes bohócműsornak is tartják, de már komolyan szervezik a doppingteszt nélküli olimpiát
Az Enhanced Gamesen szinte bármilyen teljesítménynövelő szert használhatnának az indulók, a szervezők szerint ez a sport jövője, sőt annál is több. Egy volt olimpikon már jelezte, hogy elindulna, más vélemények szerint azonban az egész úgy, ahogy van, egy baromság.
Mi történik, ha az élsportolók egészségét néhány megalomániás, transzhumanista, szélsőségesen libertariánus kockázati befektetőkre bízzuk? Semmi rossz – legalábbis a befektetők szerint. Sőt, szerintük az eredmény minden idők legbiztonságosabb sporteseménye lesz, ahol sorra fognak dőlni a világrekordok, és ami után már senkit sem fog érdekelni a régi, lassú olimpia.
Ez az elgondolás vezetett az Enhanced Games (továbbfejlesztett vagy teljesítménynövelt játékok) elindításához, amelyet a tervek szerint először 2025 közepén rendezhetnek meg az Egyesült Államokban, a selejtezők pedig rögtön a párizsi olimpia után elindulhatnak. A projekt Aron D’Souza agyszüleménye, aki egyben elnöke is a játékok mögött álló vállalkozásnak. Elképzelései szerint az élsportban jelenleg alkalmazott doppingszabályozások tudományellenesek, és akadályozzák a versenyzőket az emberi test valódi korlátainak feszegetésében.
Az Enhanced Games résztvevőinek így semmilyen doppingtesztnek nem kell alávetniük magukat, ezt büszkén hirdeti a játékok oldala. Tesztelés azonban így is lesz, csak éppen nem a teljesítménynövelő szerek használatára, hanem a sportolók egészségügyi állapotára. A versenyek előtti egészségmonitorozás a szervezők szerint biztonságosabbá teszi az eseményt az olimpiai játékoknál. Azt, hogy milyen teszteket végeznek el, csak felületesen ismertetik, annyit lehet tudni, hogy lesz EKG-vizsgálat, biomarkeres vérvizsgálat és génszekvenciás vizsgálat is.
A teljesítménynövelő szerek engedélyezése nem jelenti azt, hogy bármivel lőhetik magukat a sportolók, D’Souza a Business Insidernek arról beszélt, hogy kizárólag az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala, az FDA által engedélyezett szereket alkalmazhatják a résztvevők. Ezen a listán persze olyan szerek is szerepelnek, amelyeket elsősorban nem sportoláshoz használnak, hanem például egészségügyi célokra. A személyes adatok védelmére hivatkozva ugyanakkor egyetlen sportolónak sem kell felfednie, hogy milyen szereket használt. A szervezők mindenesetre bíznak a saját óvintézkedéseikben, D’Souza úgy véli, egyetlen haláleset is tönkretenné a teljes projektet.
A nevezéseket egyelőre öt versenyszámban, vagy ahogyan ők hívják, alapsportágban várják. Ezeket a csapatjátékok és a labdajátékok kiejtésével választották ki, így maradt az atlétika, az úszás, a torna, az erősportok és a küzdősportok kategóriája. A szervezők célja, hogy a hangsúly az egyéni teljesítményen, a gyorsaságon és az erőn legyen. Az első három helyezett az olimpiához hasonlóan érmet kap, a “főnyeremény” azonban egy-egy hivatalos világrekord megdöntéséért jár – ez a szervezők elképzelése szerint egy millió dolláros nagyságrendű összeget jelent.
D’Souza elmondása szerint több, mint 900 sportoló érdeklődött a játékok iránt, névvel azonban eddig csak egy ismert olimpikon jelezte részvételi szándékát. James Magnussen a londoni olimpián szerzett ezüstérmet gyorsúszásban, 2019-ben vonult vissza. Most ismét medencébe ugrik, és ha sikerülne megdöntenie az 50 méteres gyorsúszás világrekordját, egymillió dollárt (kb. 365 millió forint) kaphat. A Rakéta becenevű úszó egyéni rekordja 50 méteres medencében 21,52 másodperc, a világrekord ebben a számban 20,91, így hat tizedmásodpercet kéne javítania Magnussennek több mint öt éves kihagyás után.
Nem véletlen, hogy az aktív sportolók nem tolonganak, hogy részt vehessenek a játékokon. A doppingfűtött eseményen indulással ugyanis hosszú időre kizárhatják magukat a hivatalos versenyekről, erről Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke beszélt a The Guardiannek. Coe a játékokat egyszerűen “baromságnak” titulálta. Az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynökségének (USADA) vezérigazgatója, Travis Tygart pedig “veszélyes bohócműsorként” hivatkozott a rendezvényre a CNN szerint.
A szervezőknek nem fáj a nemzetközi sportszövetségek kritikája, sőt, a tudományellenesség mellett korruptnak és igazságtalannak nevezték például a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. D’Souza és társai kész ideológiát építettek fel a játékok köré, amelyben a teljesítménynövelő szereket használó sportolók az elnyomottak, akiknek a küzdelme egy polgári jogi küzdelem, hasonlóan az LMBTQ-szervezetek által folytatott harchoz, vagy épp a rasszizmus elleni küzdelemhez, amellyel ügyük egyébként is összefügg elmondása szerint, hiszen a doppingellenesség fajgyűlölő és gyarmatosító hagyaték. Az etnikai és szexuális identitás szerinti megkülönböztetést relativizáló párhuzamot odáig feszegeti az Enhanced Games, hogy a honlapján karikatúraszerű iránymutatást ad a teljesítménynövelő szereket használók számára nem sértő, befogadó nyelvezetről, és tippeket ad a doppinghasználóknak a “coming outhoz”. A honlapon emelett büszkén listázzák azokat a világrekordokat, amelyeket doppingvétség miatt később visszavontak.
A rendezvényre ugyanakkor várják a teljesítményszereket nem használó sportolókat is, D’Souza az AP–nek arról beszélt, remek sztori lenne, ha valaki vállalná a részvételt doppingolás nélkül és legyőzné a szerhasználókat. A szervezők a nem doppingoló sportolókra “természetes” versenyzőként hivatkoznak, elkülönítve őket a szerhasználó, “fejlesztett” (enhanced) sportolóktól. D’Souza pedig maga is a részvételt fontolgatja, elmondása szerint tesztoszteronpótló terápiáról egyeztetett orvosaival, és szerényen az atlétika valamelyik kevésbé felkapott számában indulna.
A szervezők által hirdetett, a szerhasználókat áldozatként beállító világképben világképben a sportszövetségek elnyomóként szerepelnek, amelyek amellett, hogy gátolják az emberi képességek határainak feszegetését, ki is zsákmányolják a sportolókat, azok viszont aránytalanul kis mértékben részesülnek a versenyek bevételeiből. További kritika, elsősorban az olimpia irányába az is, hogy indokolatlan és így gazdaságtalan beruházásokkal jár minden esemény, amely a költségeket fenntarthatatlanná teszi. Ezek nem alaptalan vádak a modern élsporttal szemben, az Enhanced Games azonban saját elmondása szerint alternatívát is tud nyújtani.
A furcsa ideológiának ugyanis a kapitalizmus iránti rajongás is eleme, szembeállítva azt a nonprofitként működő nemzetközi sportszövetségekkel. A játékok mögött vállaltan egy forprofit cég áll, kockázati befektetők támogatásával, akik megtérülést várnak a projektbe tett pénzüktől. Az Enhanced Games a sportolóknak teljesítményarányos pénzeket ígér, valamint részvényeket a társaságban. A vezetés szerint ez minden korábbinál igazságosabb és tisztább versenykörülményeket teremthet a résztvevők számára. A profitorientált gondolkodásmód már a sportágak kiválasztásában is szerepet játszott, azokra a versenyszámokra esett a választás, amelyekhez nem szükséges drága infrastrukturális beruházás, ezért maradt ki többek között az országúti kerékpározás is, amely az egyik legtöbb doppingbotránytól sújtott sportág.
Az Enhanced Games mögé beálló befektetők közül a legismertebb a PayPal-alapító Peter Thiel. Thiel a Facebook egyik legelső befektetője is volt, 2022-ig a platform igazgatótanácsának tagja maradt. Támogatta emellett Donald Trump elnökjelölti kampányát is 2016-ban, igaz, a The Atlanticnek 2023-ban már azt mondta, kiábrándult a demokráciából. Thiel emellett arról is ismert, hogy 10 millió dollárral (3,65 milliárd forint) támogatta Hulk Hogant, mikor a pankrátor beperelte a Gawker kiadót Hogan szexvideójának nyilvánosságra hozása miatt. Thiel támogatását a bosszúvágy is vezérelhette, korábban ugyanis éppen a Gawker fedte fel Thiel homoszexualitását 2007-ben. Hogant Thiel mellett az Enhanced Games elnöke, Aron D’Souza is segítette. A bíróság végül 140 millió dollár (több, mint 50 milliárd forint) kártérítést ítélt meg Hogan javára, ami a Gawker csődjéhez vezetett. Peter Thiel munkát adott a korrupciós botrányaiba belebukó korábbi osztrák kancellárnak, Sebastian Kurznak is, ennek kapcsán részletesen írtunk Thielről a HVG360-on:
Az USA Kábítószer-ellenőrzési Hivatalának vezetője, Rahul Gupta nemrég Svájcban találkozott a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA), a találkozót követően pedig közleményben határolódott el az Enhanced Games ötletétől, kifejezve a Biden-adminisztráció aggodalmát a doppinggal fűtött játékokkal kapcsolatban. A nyilatkozatot követően az Enhanced Games vezetése a korábbinál békülékenyebb hangot ütött meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felé, és együttműködésre szólította fel a korábban korruptnak és tudományellenesnek nevezett szervezetet.
A szervezők ambícióját jól jelzi, hogy a teljesítménynövelő szerek mellett a bionikus és kibernetikus fejlesztéseket is szívesen látnák az Enhanced Games keretein belül, amely akár egy kiborgolimpiává is kinőhetné magát így. D’Souza a Business Insidernek megemlítette Elon Muskot is, akinek a Neuralink névre hallgató, agyba ültethető chipekkel foglalkozó cége szintén a játékok potenciális partnerei között szerepel. De felmerült a fizikai és a virtuális valóság összekapcsolása is, noha D’Souza szerint ez az első eseményen még nem lesz időszerű, de később nem látná akadályát annak, hogy egyes sportolók VR-szemüveget viselve vegyenek részt a játékokon. A hosszú távú célok pedig a sporton is túlmutatnak. D’Souza szerint a teljesítménynövelés lehet a kulcs az öregedés megakadályozásához is.
