- Belföld
- petőfi irodalmi múzeum
- polgári magyarországért alapítvány
- stumpf istván
- schiffer andrás
- varga judit
- péterfalvi attila
- budaházy györgy
- woke ideológia
- cancel culture
- ben shapiro
- me too
- kruchina károly
Stumpf István szerint identitásforradalom zajlik Európában
További Belföld cikkek
- Nem adták fel, hogy egyszer kirepülhetnek a családi fészekből
- Életfogytiglant kapott a pedofil, aki csapdába csalt egy 11 éves kisfiút
- Száznál is több nap telt el a kegyelmi ügy kirobbanása óta, de válaszok máig nincsenek
- Dübörög a Vál-völgyi Zsúr, idén is nagy az érdeklődés
- Továbbra is félti a testi épségét az olasz antifa aktivista, Ilaria Salis
Az ismert tengerentúli konzervatív médiaszemélyiség, Ben Shapiro szerint a woke-mozgalom követői és baloldali ideológusai radikálisan újraértelmezik az amerikai történelmet, az afroamerikai polgárjogi mozgalom leple alatt és a társadalmi igazságtalanságok elleni harc jegyében – vallásos hevülettel – a tömegben rejlő nyers erő kultuszával afroamerikai fajvédelmi akciókat hajtanak végre. A woke-mozgalom azonban Európában is komoly hatást gyakorol a társadalmakra.
A hétfői – telt házas – konferenciára Schiffer Andrással érkezett Budaházy György – aki elnöki kegyelemmel idén áprilisban szabadult a börtönből – is. A nemzeti radikális aktivista az Indexnek elmondta: ő már régóta harcol a woke- és az LMBTQ-mozgalom ellen, amelyek szerinte felforgatják a társadalmakat, mert azok hagyományos struktúráját rombolják.
Borítékolható, hogy óriási konfliktusok lesznek Európában. Most kezd eszkalálódni
– nyilatkozta Budaházy György.
Bolsevizmus, fasizmus és a feketeseggűek
„A bolsevizmus és a fasizmus után Európában arra törekedtek, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amelyik megakadályozza azt, hogy az állam túl nagy hatalomra tegyen szert” – mondta Stumpf István. Az egykori miniszter és alkotmánybíró szerint éppen ezért az emberi jogokat beerőltették az alkotmányokba, az emberi jogok védelmére pedig létrehozták az alkotmánybíróságokat. „Bizonyos értelemben a bíróságok kezdték elfoglalni a parlamentek számára biztosított dolgokat.”
Az elmúlt 10-15 évben felerősödtek a viták. Aki korábban nem ezt a mainstream, fundamentalista megközelítést képviselte az igazságszolgáltatásban, az bizony feketeseggűvé vált
– jelentette ki az egykori alkotmánybíró.
A világ fundamentálisan alakul át. A 2008-as pénzügyi világválság után felértékelődtek a nemzetállami megoldások. A baloldal kezdte átvenni a marginalizált csoportok – feketék, nők, emigránsok, LMBTQ-csoportok – érdekvédelmét, míg a jobboldalon a nemzet védelme, valamint a patriotizmus került előtérbe.
Hangos forradalom a nyugati világban
„Elindult egyfajta identitásforradalom Európában” – jelentette ki Stumpf István. A '70-es években Amerikában egy „csendes forradalom” zajlott a fiatalok körében, ami azt jelentette, hogy a materiális értékekről a posztmateriális értékekre helyeződött át a hangsúly.
Itt most egy hangos forradalom zajlik, ahol a migránsválság és a pandémia felerősítette azokat a folyamatokat, amelyek az identitást tették a politikai küzdelmek középpontjába. A migránsválság kiélezte a feszültséget a nemzeti szuverenitást védők és a föderalizációt szorgalmazó politikai csoportok között
– elemezte a világfolyamatokat a volt miniszter. Mint mondta: néhány hónapja az egyik amerikai bíróság 8-10 bírója közzétett egy nyilatkozatot, miszerint nem hajlandóak alkalmazni a Yale Egyetemen végzett hallgatókat. Ennek oka, hogy a világhírű intézményben nem érvényesül a szólásszabadság. Azok ugyanis, akik kritizálni merik a woke ideológiát, hátrányos helyzetbe kerülnek.
A metoo-mozgalom túlkapásai, a Black Lives Matter erőszakos vandalizmusa, a migránsok erőltetett befogadására épített politika generálta leginkább a konzervatív oldal radikalizálódását.
Ahol minden relativizált és ideológiavezérelt
Varga Judit számára egy francia politikus fogalmazta meg, hogy ha a nemzetek nem szabadok, akkor nem is tudják az emberi jogokat biztosítani saját állampolgárai számára. A volt igazságügyi miniszter szerint „az én szabadságom addig terjed, ahol a másik ember szabadsága kezdődik”. A politikus úgy vélekedett, hogy régebben jól körülhatárolt vonala volt mindenkinek.
Amint beléptünk ebbe a woke-világba ez a körvonal teljesen elmosódott. Ma már nem látom, hogy a másik ember szabadsága hol kezdődik. A woke ideológia szerint ott, ahol a másik ember érzékenysége kezdődik
– fogalmazott az egykori miniszter. Hozzátette: már minden relativizált és ideológiavezérelt.
„Politikai síkra terelődik az egész jogállamisági kérdés” – jelentette ki Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke emlékeztetett a vagyonnyilatkozatok körüli huzavonára. „Átvettük azt, ami az Európai Unióban van, erre közölte a bizottság, hogy mindenhol jó, csak Magyarországon nem. Ezért vissza kellett hozni a régit” – tette hozzá. Az elnök szerint ez az egész jogállamisági és szuverenitási kérdés átment egy olyan politikai területre, ahol nagyon nehéz jogilag érvelni.
Schiffer András: egy gombnyomásra azonosíthatóak leszünk
„Ha a hatalom mindent tud rólunk, de számunkra nem átlátható az állam, akkor az miféle orwelli világhoz vezet?” – tette fel a kérdést Schiffer András ügyvéd, egykori országgyűlési képviselő. Emlékeztetett arra, hogy ez a gondolat adta az alapját annak az alkotmánybírósági határozatnak, amely tilossá tette a univerzális személyazonosító használatát. Nagy kár szerinte, hogy kedden a parlament meg fogja szavazni a 12. alaptörvény-módosítást, amely gyakorlatilag visszahozza azt, amit annak idején a Sólyom-féle Alkotmánybíróság megtiltott.
Ha valamiben fontos lenne alaptörvényt módosítani az nem az, hogy egy gombnyomásra azonosíthatóak legyünk az állam számára
– mondta az ügyvéd, aki szerint később kérdéses lesz, hogy ki is férhet még hozzá a rólunk szóló adatokhoz.
Schiffer András szerint az elmúlt egy-másfél évben az egész európai közvélemény belenyugodott abba, hogy 2020 és 2022 között a mintademokráciáink vígan, korlátok nélkül függesztették fel a legalapvetőbb emberi szabadságjogokat. Anélkül, hogy akárcsak utólag meggyőződtek volna arról, hogy a jogkorlátozásoknak szerte Európában szükségessége és az arányossága indokolt volt-e.
A második világháború óta az európai liberális demokráciákban példátlan mértékű és mélységű jogkorlátozásokra került sor
– figyelmeztetett az ügyvéd, aki szerint az EU-ban eddig senki nem próbálta meg felülvizsgálni, hogy az alkalmazott jogkorlátozó intézkedések – kötelező vakcinázás, a mozgásszabadság korlátozása – közül mi az, ami elfogadható egy európai demokráciában.
A rendezvényen részt vett az Emberi Jogi Konferencia programsorozat egykori ötletgazdája, Kruchina Károly is.
(Borítókép: Stumpf István 2016. május 24-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)